Hosszabb szünet után most ismét rám tört az írás ellenállhatatlan kényszere - ami nem csoda, hiszen Július 31.-én egy olyan élményben volt részem, amit sosem fogok elfelejteni.
Tarja Turunen már egészen kicsi koromban elvarázsolt és azóta is a rabja vagyok. Még a Nightwish-ben dalolászott, mikor "ismeretségünk" kötődött, a zenekarral való szakítása után a legnagyobb figyellemmel kísértem szólómunkásságát. Ám, tőlem független okok miatt sajnos nem volt alkalmam még soha élőben is megcsodálni őt, egészen mostanáig.
Fogalmam sem volt, hogy mire számítsak, a youtube-ra feltöltött videók alapján egy kellemes, ám középszerű koncert tűnt a legvalószínűbbnek. Ám amit kaptam, az sokkal több volt ennél.
Jó rajongóhoz méltóan természetesen nem hagytam ki a meet&greet-et sem, délután már aláírással, közös fotóval és Tarja ámulatba ejtő mosolyával voltam gazdagabb. Nagyon kedves, közvetlen nő, emberileg sem csalódtam benne.
A jó hely érdekében végigszenvedtem a Wisdom és a Destruction fellépését, ám ez a szükséges rossz kategóriába tartozik. A Destructionnal különösebb bajom nem volt, tisztességes bulit nyomtak, bár stílusuk a lehető legtávolabb áll tőlem. A Wisdom esetében már nem tudok pozitív lenni. Haknibanda, túlművészkedett, totál egyforma dalokkal, erőltetett, túlzásba vitt viccelődés (amikor az énekes huszonötödszörre rúgta seggbe ugyanazt a gitárost, majd vigyorgott, jelezvén: ő baromi humorors és eredeti, már több volt, mint kellemetlen). Mégis képesek életben maradni, ezek szerint erre is van igény.
Hosszas várakozás után elérkezett a várva várt pillanat, megszólalt a Deliverance nagyzenekaros verziója, ami az intro szerepét volt hivatott betölteni. Szépen a színpadra szivárogtak Tarja zenészei, majd kék ruhában maga az istennő, és ebben a pillanatban robban az In For A Kill. Hatalmas húzás volt ezt a dalt választani kezdésnek, a siker garantált. Ám arra sem én, és láthatóan még maga Tarja sem számított, hogy ekkora tömeg fogadja majd őt, alaposan meg is dőlt az a tévképzet, miszerint az énekesnő koncertjeire itthon nagyon kicsi az igény. Saccra három PeCsányi ember volt kíváncsi a show-ra, ami nem kis teljesítménynek számít, főleg itthon. A dal végeztével hatalmas ováció tört ki, mintha csak egy két órás koncert végén lennénk, de ez csak a kezdet volt! A hangulat egyre erőteljesebb lett, soha ilyet koncerten még nem láttam. Tarjus bivalyerős programmal ajándékozta meg a magyar rajongókat, egy másodpercnyi üresjáratot sem hagyott. A személyisége is lebilincselő: végig puszikat dobált nekünk, minden létező módon megköszönte a meleg fogadtatást, az arcán végig óriási mosoly ült, sőt, az utolsó dal előtt annyira meghatódott, hogy még el is sírta magát. Sehol nem volt a régi jégkirálynő feeling, semmi ridegség, semmi távolságtartás, Tarja szólókarrierje során fokozatosan levetkőzte ezeket a szerepeket, a színpadon egy gyönyörű, tehetséges énekesnő állt, hatalmas hanggal és hatalmas szívvel, és ez a szeretet végig kézzel fogható volt. Nem kellett ide tűzijáték, füstoszlop, konfetti, vagy óriási LED fal a színpad hátára, ez a nő egymaga képes volt nagyobb élményt, és mérföldekkel jobb, profibb koncertet adni, mint két éve az ex- zenekara a sportarénában. A tökéletes koncerthez nem öt méteres lángnyelvek kellenek, csak egy kis emberség.
Természetsen nem csak Tarja személyisége volt az, ami miatt tátva maradt az igen nagyszámú közönség szája: a programba nagyon erős és változatos dalok kerültek, slágerdalok (500 letters, Never Enough, Victim Of Ritual, UMLB), meglepetésdalok ( Little Lies, Ciarán's Well, Deliverance) és még sok másnagyszerű dal volt terítéken. Hatalmasat tarolt az Over The Hills and Far Away, az Until Silence pedig élőben leírhatatlanul gyönyörű.
Mindent összevetve, életem legnagyobb élménye volt ez a koncert. Hatalmas pozitív csalódás volt, és szemmel láthatóan ezt nem csak én gondoltam így szerencsére. Egy biztos: senki sem unatkozott. Remélem, ez a fellépés elegendő bizonyíték volt a hazai koncertszervezőknek, hogy nagyon is van igény itthon Tarjára. Talán hamarosan viszont láthatom, akkor már egész estéts, önálló koncerttel.
Setlist:
- In For A Kill
- Little Lies
- 500 Letters
- Anteroom of Death
- Ciarán’s Well
- Never Enough / Never Enough band solo
- Until Silence
- Die Alive
- Neverligh
- Deliverance
- Victim of Ritual
- Over The Hills And Far Away
- Until My Last Breath
