Jó rég volt már az utolsó bejegyzés. A zajló magánélet miatt a blog egy ideje háttérbe szorult, ám itt az ideje összefoglalni, mi is történt azóta a zenei világomban.
Delain + Anneke + Amberian Dawn
Tavaly novemberben egy igazán ígéretes turnécskmag jutott el hazánkba, a Club 202 színpadára. Az este első fellépője a finn Amberian Dawn volt, akik nagyon kellemes csalódás voltak. Őket követte a fantasztikus Anneke van Giersbergen, aki ezúttal a friss, The Gentle Storm névre keresztelt projektjét hozta el nekünk. Persze nem hiányoztak a repertoárból a régi klasszikus dalok sem. Őket követte a holland Delain, akik az utóbbi időben szépen jönnek fölfelé. Ezen az estén az aktuális, The Human Contradiction című kiadványukat mutatták be.
Nightwis + Arch Enemy + Amorphis
Decemberben az Arénába látogattam, hogy újra lássam a csodát. A finn Amorphis nyitotta az estét, őket követte az Arch Enemy, akik durva metáljukkal rendesen felszántották a színpadot. Az este fő fellépője, a Nightwish pedig igen csak megadta a módját az arénás koncertnek: hatalmas színpad, gyönyörű fények, a színpad hátulján hatalmas kivetítők és rengeteg pirotechnika. A legutóbbi, Endless Forms Most Beautiful album dalai mellett több klasszikus és egy-két meglepetés is előkerült az este folyamán.
Szintén decemberben adta nagyszabású búcsúkoncertjét a Leander Rising, a koncertről profi felvétel készült.
Az újév sem indult laposan, a Delain piacra dobta a Lunar Prelude EP-t, melyen új dalok, régiek újragondolása és koncertfelvételek is helyet kaptak
Köteles Leander új csapata, a Leander Kills elég erősen debütált a Túlélő lemezzel, az új produkciót két ízben is teszteltem ( Kecskemét- TEKA, Budapest- Barba Negra), remekül működik a dolog.
Ismét a holland Delain kerül terítékre, a balatonszemesi RockPart fesztivál első napjának egyik headlinereként tértek vissza hazánkba, ahol egy igen csak fergeteges koncertet adtak. A régi slágerek mellett a Lunar Prelude újdonságait is bemutatták, illetve egy kis ízelítőt is adtak a közelgő nagylemezről.
Nem sokra rá már a Rockmaratonon találtam magam, ahol az utolsó nap fő attrakciójának számító Epica jelentette a fő vonzerőt. A holland gárda gyakori vendég hazánkban, ami egyáltalán nem baj, sőt! Mindig hatalmas élmény látni őket. Szintén ezen a napon kötöttem szorosabb barátságog a finn Sonata Arcticával, akik sosem tartoztak a kedvenceim közé, most viszont megvettek kilóra.
Rövid időn belül Székesfehérvárra utaztam, hogy láthassam életem alfáját és omegáját, a Within Temptationt. A rossz időjárás és a FEZEN fesztivál hanyag szervezése azonban beleköpött a levesbe, biztonsági okokból félbeszakították a nagyszínpad programját. Több óra várakozás után színpadra állt a WT, akiknek műsoridejét a szervezőség 35 percre rövidítette. A banda azonban így is kitett magáért, rövid volt, de isteni!
Dupla albumot jelentetett meg idén Tarja, a The Brightest Void és a The Shadow Self című korongok egy új oldalról mutatják be a finn dívát.
Sűrű volt tehát az elmúlt időszak, igyekeztem mindent összeszedni. Nem ígérem, hogy a blog visszakerül a régi kerékvágásba, de a fontosabb dolgokkal mindenképp jelentkezem majd.
