Mi, egyszerű halandók, talán sosem fogjuk megérteni, miért ekkora divat a Dürerben, hogy a kiírt időpont után fél órával,nagy kegyesen beengedig a népeket... Ugyanis a szimpatikus biztonságiak boldogan cigizgetnek a bejárat előtt, tojva a munkájukra. Ez nem lenne baj, ha nem November lenne.
Nagy nehezen sikerült bejutni, ám kezdeti negativizmusomat csak fokozta az a művészi produkció, amit a Csakazértis nyújtott. Az egyébként végtelenül szimpatikus srácok sajnos abba a hibába esnek, hogy nincs egy olyan hang sem a dalaikban, amire az ember felkapná a fejét, és azt mondaná: "Ez igen!" Nem túl hosszú játékidejük alatt azzal foglaltam el magam, hogy próbáltam megkülönböztetni az egyébként ezerszer eldurrantott sablonokból felépülő dalaikat - sajnos sikertelenül. A kicsit eszes zenekarok ilyenkor ezt úgy oldják meg, hogy szereznek valami baromi jó énekest, aki képes elvinni a hátán az egész koncertet, de frontemberünk mindössze két hangot tud kiénekelni tisztán. Egyébként nagyszerűen - szakszerűen ugrabugrál, mint egy balerína elefánt...
Rövid átszerelés után következett az Insane, akiktől vártam némi megváltást. Sajnos itt is csalódtam, a recept itt is ugyan az, mint az előző zenekarnál: egyforma sablondalok, dögivel. Csak itt a tempó gyorsabb. Látván a szintén hiperaktív énekest, felmerült bennem egy forradalmi gondolat: tanfolyamot indítok, aminek keretében megtanítom a magyar fémzene férfiénekeseinek, hogyan is kell igényesen mozogni a színpadon.
Ennek is vége lett, és végre következett az, amiért elmentem: Leander Rising!
Újra felszínre törő fanatizmusom közepette még azt sem vettem észre, ha véletlen hibáztak. Sikerült egy minden eddiginél profibb, minden másodpercében fantasztikus és élvezhető show-t varázsolniuk a nagyterem falai közé. Nem kis meglepetésemre Köteles Leander mára egy profi frontemberré vált, profin csavarja az ujjai köré a kiéhezett népet. Vendégekben sem volt hiány: elsőként az X - traktoros Baricz Gergő, később pedig Kálloy Molnár Péter, aki előadta a Viharom Tavaszom mindeddig ismeretlen, gyönyörű, szívet simogató verzióját. A nem régiben elhunyt Mitch Lucker emlékére pedig még egy Suicide Silence dal is felcsendült. Sajnos túl hamar vége lett, el tudtam volna viselni még egyszer ennyit.
Setlist:
- Reborn
- Némán Állni
- Only Girl
- Diamond and Coal
- Az Ördög Naplója
- Ghost Away
- Szomorú Vasárnap
- You Only Live Once (Suicide Silence cover)
- Szívidomár
- Nyolcadik Főbűn
- Bad Romance
- Viharom Tavaszom (Kálloy-verzió)
- Viharom Tavaszom
- Csak Te
A Subscribe fellépését kihagytam... Mire visszatértem a nagyterembe, már kezdett is az Idoru. Becsülöm őket, és egy picit sajnálom is, hogy legutoljára, éjszaka közepén, egy kihalt közönségnek kellett játszaniuk. Csak a legkitartóbbak maradtak már ott, ők is félholtan, ezért Józsiék hamar fel is hagytak a közönség hergelésével. Tisztességesen ledarálták a programjukat, és már mentek is.
Összességében egyáltalán nem bánom, hogy elmentem, Leanderék minden negatív dologért kárpótoltak. Már várom a következő alkalmat!
